SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszeranalitikai Intézet

Szakonyi Gerda: Membrán transzporterek jellemzése - T4 lizozim fúzió alkalmazása

A biológiai membránokon keresztül történő anyagáramlás alapvető jelenség. A sejtek a sejtmembránba ágyazott fehérjék segítségével veszik fel a tápanyagokat és ürítik ki a salakanyagokat. A projekt fő célkitűzése bakteriális másodlagos transzporterek szerkezetének és működésének vizsgálata. Mivel a membránfehérjéket nehéz kristályosítani, T4 lizozimmal N- és C-terminális fúziót hozunk létre a szerkezet meghatározás elősegítésére. Vizsgálni kívánjuk, hogy a fúziós fehérje megőrzi-e a funkcióját a T4 kacsolást követően.

Berkecz Róbert: Célzott és átfogó LC-MS módszerek kifejlesztése és bioanalitikai alkalmazása

A kutatás során olyan új egy és kétdimenziós folyadékkromatográfiás és tömegspektrometriás (LC-MS) kapcsolt analitikai módszerek kifejlesztése a cél, amelyek alkalmasak gyógyszerhatóanyagok, dizájner drogok, metabolitok és endogén anyagok (lipidek, kismolekulák) kimutatására és mennyiségi meghatározására biológiai mintákból (vér, vizelet, szövetek, daganatos sejtek, növényi kivonatok stb.). A hallgató átfogó gyakorlatot szerez a minta-előkészítéstől az egy és kétidimenziós LC-MS analízisen keresztül a mérési adatok bioinformatikai kiértékelésével bezárólag.

Ilisz István: A királis felismerés kromatográfiás alapokon nyugvó fizikai-kémiai jellemzése és értelmezése

Ma már tudjuk, hogy az aszimmetria egyik megjelenési formája, a kiralitás jelensége egyetemes, a molekuláris szinten megjelenő kiralitás pedig kiemelkedő jelentőségű. Nem véletlen tehát, hogy a gyógyszeripar a biológiailag aktív anyagok kutatása területén megkülönböztetett figyelmet szentel a királis vegyületeknek. Modellvegyületek segítségével vizsgáljuk és értelmezzük az alkalmazott körülmények hatását különböző királis állófázisok elválasztóképességére és enantioszelektivitására. Elsődleges célunk a szelektor és a mintavegyület molekuláris szerkezete és a retenciós tulajdonságok közötti összefüggések feltárása. Kísérleteinkkel arra keressük a választ, hogy a szelektor, illetve a mintavegyület szerkezeti sajátosságai hogyan befolyásolják a királis felismerést és a retenciós mechanizmust. A vizsgált potenciális farmakonok eltérő biológiai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, de a szerkezeti analógiák és a vizsgálatok során alkalmazott királis állófázisok jó alapot szolgáltatnak a szerkezet és retenciós tulajdonságok között megfigyelt összefüggések értelmezésére.