Bezár

Hírek

Bolyai_2021

Két fiatal oktatónk részesül az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában

Két fiatal oktatónk részesül az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában

2021. november 22.
4 perc

Dr. Benkő Ria, a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet adjunktusa és Dr. Katona Gábor, a Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet adjunktusa 2021-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert.

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Kuratóriuma a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismeréseként a 45 évnél fiatalabb tehetséges kutatók anyagi támogatására létesítette a Bolyai-ösztöndíjat. 2021-ben is a hagyományoknak megfelelően szeptemberben, a Bolyai-napon adták át az ösztöndíj odaítéléséről szóló okleveleket. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának tagjai 24. alkalommal ítélték oda az ösztöndíjat, melyet idén 741 érvényesen pályázó közül 169-en (21-en az SZTE-ről) nyertek el. A Kuratórium az 1-3 évig igénybe vehető ösztöndíjban részesülők tudományos tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli. Oktatóink az alábbi tudományos tevékenység támogatására nyerték el az MTA támogatását.


Dr. Benkő Ria témájának címe A szisztémás antibiotikum alkalmazás egyes jellemzőinek feltárása a hazai járó- és fekvőbeteg szektorban, valamint az és az európai unió országaiban.

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) az egyik legjelentősebb nemzetközi probléma, következményeinek súlya vetekszik a klímaváltozással. A predikciók alapján 2050-ra az AMR fertőzések okozta halálozások száma meg fogja haladni a malignus megbetegedések okozta halálozást. Az antibiotikum rezisztencia elterjedésének egyik legfontosabb mozgatórugója az antibiotikum használat, megfékezésének egyik befolyásolható eszköze pedig az antibiotikum alkalmazás racionalizálása. A megfelelő intervenciók tervezésére azonban elengedhetetlen az antibiotikum felhasználás megismerése, ún. gyógyszerutilizációs tanulmányokkal a problémás területek azonosítása. Az antibiotikum felhasználás szempontjából vannak kiemelt betegcsoportok, például a gyermekek, illetve a hospitalizált betegek. A gyermekek fertőző megbetegedései gyakoriak, köszönhetően az éretlenebb immunrendszernek, az anatómiai jellemzőknek és a gyermekkori viselkedési normáknak. A hospitalizált betegek antibiotikum expozíciója jelentős, európai felmérések szerint a betegek 30 %-a érintett. Az Egészségügyi Világszervezet nemrég publikálta az antibiotikumok új csoportosítását: a „Reserv” csoportban lévő antibiotikumok a feltételezett vagy igazolt multidrug rezisztens kórokozók okozta fertőzések kezelésére valók, utolsó kezelési opcióként elsősorban kórházban fekvő betegeknél. A "Reserv" antibiotikumok felhasználásának nyomonkövetése különösen fontos, hogy hatékonyságukat minél tovább megőrizhessük.

Mivel mind a gyermekkori, mind a kórházi betegpopuláció vonatkozásában a hazai publikált gyógyszerfelhasználási adatok limitáltak, valamint se hazánkban, se a többi európai országban nem ismert a "Reserv" antibiotikumok felhasználási trendje a kórházakban, így Dr. Benkő Ria munkája során ezek elemzését, feltárását tűzte ki célul különböző adatforrások és gyógyszerutilizációs módszerek segítségével.


Benko_Ria_kezfogas

Benkő Ria az MTA dísztermében Nagy Béla akadémikustól vette át az ösztöndíj odaítéléséről szóló oklevelet (fotó: Szigeti Tamás)


Dr. Katona Gábor témájának címe Neurodegeneratív betegségek terápiájában intranazálisan alkalmazható nano gyógyszerhordozó rendszerek fejlesztése.

A neurodegeneratív betegségek patomechanizmusában kulcsszerepet játszó központi idegrendszeri gyulladás (neuroinflammáció) gátlásával a betegség progressziója lassítható. Hagyományos beviteli kapukon keresztül (per os) a gyulladásgátló hatóanyagoknak a hatás kiváltásához át kell jutni a vér-agy gáton (BBB). A vér-agy gát, mint természetes barrier, védelmi funkciója révén meggátolja egyes hatóanyagok központi idegrendszerbe juttatásának lehetőségét, így jelenleg a terápiában alkalmazott hatóanyagok rossz biológiai hasznosulást mutatnak. Intranazális bevitellel, a BBB-t megkerülhető, ha a hatóanyag a szagló idegen keresztül fel tud szívódni közvetlen a központi idegrendszerbe. A humán szérum albumin (HSA), mint biodegradábilis nano gyógyszerhordozó, nazális transzport mechanizmusa a nemzetközi irodalom alapján jelenleg nem tisztázott. 66,5 kDa molekulasúlya révén az endothel sejteken keresztül elméletileg kizárólag gp60 glikoprotein mediáltan történik. A BBB-t alkotó endothel sejtek viszont csak kis mennyiségben expresszálnak gp60 receptort, azonban in vivo állatkísérletek alátámasztják, hogy fokozza a konjugált hatóanyag bejutását az agyba.

Katona Gábor célja a 3 éves kutatómunka során modellhatóanyag segítségével a HSA nanorészecskék transzportútjának tanulmányozása különböző in vitro, ex vivo és in vivo módszerekkel, ami nagyban segítené az intranazális bevitel komplexebb feltérképezését. A kutatás során várt eredmény annak a mechanizmusnak a pontos meghatározása, hogy az albumin átjut az orrnyálkahártyán és a vér-agy gáton, vagy pedig funkcionális segédanyagként képes nagyobb mértékben megnövelni a hatóanyag abszorpcióját más nanorészecskékhez képest.


Katona_Gabor-001

Katona Gábor a Bolyai-ösztöndíj elnyerését igazoló oklevéllel


Aktuális események

Rendezvénynaptár *

  • *
    nov
    23
    SZTE Gyógyszerésztudományi Kar, Szeged, Eötvös u. 6.
    10:00 - 14:00
    SZTE Gyógyszerésztudományi Kar, Szeged, Eötvös u. 6.
    10:00 - 14:00
  • *
    nov
    28
    SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ - 6722 Szeged, Ady tér 10.
    08:00 - 16:00
    SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ - 6722 Szeged, Ady tér 10.
    08:00 - 16:00
  • *
    nov
    29
    SZTE Rektori Hivatal (6720 Szeged, Dugonics tér 13.) - II. emelet, rektori díszterem
    10:00 - 13:00
    SZTE Rektori Hivatal (6720 Szeged, Dugonics tér 13.) - II. emelet, rektori díszterem
    10:00 - 13:00

Kapcsolódó hírek