Dr. Budai-Szűcs Mária, a Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet docense és dr. Tóth Barbara Éva, a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet adjunktusa 2024-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert.
A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Kuratóriuma a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismeréseként a 45 évnél fiatalabb tehetséges kutatók anyagi támogatására hozta létre a Bolyai-ösztöndíja. Idén 25. alkalommal lehetett pályázni az ösztöndíjra, amelyet több száz kutató közül 156-an (11-en az SZTE-ről) nyertek el. A Kuratórium az 1-3 évig igénybe vehető ösztöndíjban részesülők tudományos tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli. 2024-ben is a hagyományoknak megfelelően szeptemberben, a Bolyai-napon fogják átadni az ösztöndíj odaítéléséről szóló okleveleket. Oktatóink az alábbi tudományos tevékenység támogatására nyerték el az MTA támogatását.
Dr. Budai-Szűcs Mária témája: Komplex támadáspontú nanoformák a parodontitis lokális kezelésében.
A WHO 2022-es becslése szerint a szájüregi betegségek közel 3,5 milliárd embert érintenek világszerte, és prevalenciájuk tovább növekszik. A parodontitisz egy sokakat érintő degeneratív fogászati kórkép, amely jelentősen rontja a betegek életminőségét, és megfelelő terápia nélkül akár komoly szövődményekhez vezethet, illetve jelentősen növelheti más betegségek kialakulásának kockázatát is. A súlyos parodontális betegségek a becslések szerint a világ felnőtt lakosságának körülbelül 19%-át érintik.
A parodontitisz hatékony kezelése szakorvosi ellátást igényel. A jelenlegi lehetőségek között találunk mind gyógyszeres mind pedig szájsebészeti módszereket. Gyógyszeres terápia esetén a lokális forma lenne a leghatékonyabb, ez a magas helyi koncentráció miatt lehetőséget adna a patogének hatékony eltávolítására és a gyulladás csökkentésére. Kutatómunkánk mind hatóanyag kombináció, mind forma tekintetében innovatív megoldásokat kíván alkalmazni egy olyan készítmény kialakítására, amelyet a paradontális tasakba helyezhetünk. A hagyományos Antimikrobás terápiát egészítjük ki, illetve kombináljuk növényi hatóanyagokkal, amelyek nemcsak az antimikróbás hatást erősítik, hanem a szervezet immunválaszának modulálásával a degeneratív folyamatokat akadályozzák meg, vagy éppen a szövetek regenerációját fokozzák. A megfelelő hatóanyag kombináció mellet a formulációfejlesztés is sarkalatos pontja munkánknak, hiszen a korszerű terápiában a hatóanyag és a forma együttműködik, a hatóanyag részt vesz a rendszer kialakításában, és jelentősen befolyásolja a fizikai-kémiai tulajdonságokat, így a készítmény teljesítőképességét.
Dr. Tóth Barbara Éva témája: A hagyományos, illetve a komplementer és alternatív medicina várandósság alatti alkalmazásának jellegzetességei és hatásai a várandós és a születendő gyermek egészségére.
A magzati korban és a szülést követő első két évben ért hatások alapjában határozzák meg későbbi egészségi állapotunkat. Egyre több eredmény utal arra, hogy a várandósság alatt alkalmazott, egyébként biztonságosnak vélt gyógyszerek, valamint a komplementer és alternatív medicina tárgykörébe tartozó, a betegek által ártalmatlannak hitt készítmények is jelentős hatással vannak mind a várandós, mind a születendő gyermekek egészségére. Ezen szerek kiterjedt használata ellenére számos készítmény alkalmazásának hosszú távú kockázata nem ismert. Kiemelt jelentőséggel bír tehát a társadalom hosszú távú egészségmegőrzésében az anyát és a magzatot ért hatások és születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggések jobb megértése.
Bizonyított, hogy a mikrobiom korai életkorban való befolyásolása káros hatást fejt ki a gyermek későbbi egészségére. A várandósság alatt alkalmazott, a mikrobiomot befolyásoló gyógyszerek (pl. laxatívumok, antacidumok, pro- és antibiotikumok) hatásairól azonban nem rendelkezünk átfogó ismeretekkel. Nemzetközi kutatási eredményekből szintén ismert, hogy a várandósok körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a komplementer és alternatív medicina tárgykörébe tartozó készítmények. Nem feltárt azonban, hogy ezen szerek milyen kockázatot jelentenek az anya és a születendő gyermek egészségére. A hazai népességet vizsgáló hasonló felmérések még nem születtek, azért sürgető ezen kérdések mihamarabbi vizsgálata és a külföldi eredményekkel való összevetése. Eredményeink a magyarországi tendenciák megismerésén túl szilárd alapot nyújtanak mind az anyák, mind pedig a velük foglalkozó szakemberek ismereteinek bővítéséhez, oktatásához, ezáltal pedig egy egészségesebb következő generáció felneveléséhez.
