A SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyógyszertára és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete 2019. október 18-19-én Szegeden tartotta szakmai rendezvényét
Október 18-án pénteken, születésének 130-adik évfordulóján méltatták Dávid Lajost, mint a szegedi Egyetemi Gyógyszertár alapítóját. Az ünnepséget Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészi Szervezete és az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Központi Gyógyszertára karöltve szervezte, Dr. Bodó Gabriella főgyógyszerész vezetésével. Az emlékülés megnyitóján – a közel 80 meghívott és családtagok tisztelgése mellett – leleplezésre került Dávid Lajos bronz emléktáblája. A laudációt Dr. Soós Gyöngyvér professzor asszony mondta, melynek teljes szövege lentebb olvasható. Az ünnepi rendezvény további részében az Egyetemi Gyógyszertár jelenlegi gyógyszerész munkatársai tartottak előadásokat a központban és a klinikákon végzett szakmai tevékenységekről, valamint a Központi Gyógyszertár és a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet közötti együttműködés előzményeiről, terveiről. Szombaton a III. országos Főgyógyszerészi Értekezletre került sor, amelyen a kórházi gyógyszerészet aktuális szakmai kérdéseinek (módszertani levelek, gyógyszerosztó automaták, szerializáció, gyógyszerhiányok) megvitatása volt a téma.
Az első „szegedi (gyógyszerész) szakmai napok” rendezvény méltón szolgálta Dávid Lajos emléket!
A laudáció szövege:
„Tisztelt Avató közönség! Hölgyeim és Uraim, kedves vendégek, kedves kollégák !
Ma ezért gyűltünk itt össze, hogy szegedi egyetemi Gyógyszertár alapítójára Dávid Lajos professzorra emlékezzünk, felavassuk az emlékére készített emléktáblát.
Ő pontosan ezen a napon 130 évvel ezelőtt a Kárpátok egyik festői helyén, a kászoni medence szívében, a Háromszék megyei Kézdivásárhelyen látta meg a napvilágot az örmény származású család Dávid Antal és Csiky Ida második gyermekeként. Alap és középiskolai tanulmányai, sőt gyógyszerészi pályakezdése is ehhez a városhoz kötődik. A gyakornoki idejének letöltése után, 1906-ban Kolozsvárra, a Ferenc József Tudomány Egyetemre ment, ahol 1909-ben kapta meg gyógyszerészi diplomáját.
1910- től a Hintz György által alapított, első magyar Egyetemi Gyógyszertár munkatársa lett. Növénykémiai kutatása témában írt értekezése alapján 1913.-ben doktorrá avatták.
Az I. világháború, a nagy háború alatt katona-gyógyszerész volt – de szolgálati helye – szerencsére - a kolozsvári egyetemi Gyógyszertár volt. 1920-ban a román megszállás miatt az egyetem számos más oktatójával együtt menekült Magyarországra, Budapestre . 1922-ben érkeztek Szegedre, itt kapván helyet lehetőséget az egyetemi oktatás folytatásra.
A kolozsvári főgyógyszerész Ferencz Áron nem hagyta el Erdélyt, így Szegeden Dávid Lajosra hárult a feladat, a klinikai betegek gyógyszerrel való ellátásának biztosítása, egyetemi Gyógyszertár létesítése. A gyógyszertár 10 évig, a Dóm téri építkezés alatt ideiglenes helyen működött, ez alatt Dávid professzor a Dóm téri épület-együttes főépítészével Rerrich Bélával szorosan együttműködve tervezte meg az Egyetemi Gyógyszertárat, szem előtt tartva a klinikák közelségének jelentőségét. A Gyógyszertani Intézet szomszédságában lévő hely 60 évig szolgált otthonául a klinikák gyógyszerellátásának. A leírások, értékelések szerint az megnyitásakor a kor legkorszerűbben felszerelt gyógyszertárai közé tartozott. E konzol az ottani tára része volt.
Dávid professzor érdeklődése ebben a feladatkörben mindinkább a gyógyszerformulás felé fordult, számos nosokomiális receptúrát dolgozott ki, és a galenusi méretben készülő gyógyszerforma választék is széles volt, amelyekkel a világválság teremtette szűkös gyógyszerköltségvetést sikeresen kompenzálta.
Feltétlenül megemlítendő, hogy munkatársai, tanítványai közül Mikó István és Bari Zsigmond lettek a későbbiekben alapított a debreceni és pécsi egyetemi gyógyszertárak vezetői, Huttkay Margitról pedig azt érdemes tudni, hogy ő volt az első gyógyszerész, aki egyetemi doktori fokozatot szerzett Szegeden.
A rövid szakmai méltatás mellett nem hanyagolhatjuk el nem mindennapi személyiségéről szót ejteni. Közismert volt mély Isten hite és cselekvő keresztényi magatartása, amellyel a bajbajutott embertársain segített, nem egyszer saját pozícióját és biztonságát veszélyeztetve.
Szakmai igényessége és a mindennapokban megnyilvánuló humánuma, szolidaritása, tapintata: a szegények, a gyengék és elesettek, a rászoruló üldözöttek segítése példaértékű mindannyiunk számára!
Tisztelt Emlékezők!
Most még engedjék meg, hogy nagyon röviden bemutassam Önöknek az emléktáblát megalkotó művészt: Kulcsár Íriszt, aki 1978-ban Nyíregyházán született, az ottani művészeti gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán Jovánovics György tanítványaként diplomázott. Az országban számos köztéri alkotása megtalálható, több gyűjteményes és önálló kiállítása is volt. A legutóbbi 2018-ban Hódmezővásárhelyen, ahol 2015 óta a művésztelepen él és alkot szobrász férjével együtt.
Köszönjük az alkotást, Önöknek pedig figyelmüket.”
Az emléktábla mellett Kulcsár Írisz, a dombormű alkotója
dr. Benkő Ria
